Nettelenség

Reggel, az eddigieknél - amikor is annak rendje és módja szerint szépen elaludtam éjfél tájt - kicsit hosszabbra nyúlt éjszaka után, Hurkó Peti levelére keltem. (Na, ezt a fenti mondatot szerkezettanilag már érdemes elemezni :).) Ami állati jó lett volna, ha tegnap érkezik, mert most ugyanis kb. 70 percünk van még elhagyni a szállást, és minden szét van dobálva, senki nem fürdött még, és életjelet is kell adnom magamról, amit ezúton igyekszem megtenni. Teszem mindezt a sürgető körülmények ellenére, de azért, mert várhatóan az elkövetkező 3 napban nem leszek netközelben, ugyanis nagy-kanyonolunk, halál-völgyözünk, kempingezünk, meg ami még belefér.
Az általam korábban rajzolt útvonalat ugyanis nem fogjuk tartani, szerdára vissza kell mennünk San Franciscoba, mert Anujnak (akinek a kocsijával rójuk a mérföldeket), valamiért haza kell mennie.
Szóval, ez sem lesz ennél hosszabb poszt (és gondolom az feltűnt, hogy nem szeretek regényeket írni), mi több, a következőre is várni kell néhány napot. De nézzük a jó oldalát: végre lesz időtök - a pihentető hétvége után - pótolni az elmaradozó kommenteket!

ps. Pityu kérésére átnevezésre került csókkirállyá (bár szerintem a masszázskirály jobb lenne - igen, ez egy olyan történet, amit majd később írok le).

(How to make new friends?) tipp: Facebook-on keress jó nőket, jelöld be őket, és írd nekik oda, hogy: "szia szia helló én szia vagyok". Pityu által tesztelve, 12 óra alatt kb. 70-80%-os a siker.