Offtopic - 5.

Egy mai beszélgetés ösztönzött arra, hogy visszatérjek egy kicsit a nyelvtani vonalhoz. Igazi kekec és tökéletességre törekvő létemre vannak olyan nyelvtani hibák(?), amik bántják a fülemet, szememet. Itt nyilvánvalóan nem elírásra, vagy vesszőhibára gondolok, hanem konzekvensen hibásan használt szavakra, írásmódra. Tudom, hogy senki nem tökéletes, és nem illik senkit kijavítani sem szóban, sem írásban. Kivéve, ha direkt megkérnek erre. Éppen ezért, igyekszem is csak azon személyeknek szólni, akik tudom, hogy nem bántódnak meg ezért, és csak olyan helyzetekben, amikor nem hozom őket kellemetlen helyzetbe.
De ma hallottam valamit, amit nem javíthattam ki, viszont mindenképp ki kell adnom magamból valahol, és hát ha másért nem azért, hogy legalább az én kedves olvasóimmal megoszthassam, ne adj' isten, még valaki tanuljon is belőle.

Biztosan oldalakon keresztül írhatnám ezeket - nincs is kizárva, hogy ennek is lesz folytatása -, de most csak a mai termés:

1. muszáj
(és sohasem ly-nal) - hibásan nem írom le, nem akarom a gulgitalálatok számát növelni :)

2. egyelőre
ha valami még nincs meg, de majd várhatóan meglesz, akkor ez egyelőre nincs meg, nem pedig egyenlőre (ez utóbbi szónak is van értelme, pl. a mérleg két oldalán lévő súlyokat egyenlőre állítottam)

3. végett, vagy miatt?
Sokan (kicsit talán modorosságból) használják a miatt helyett a végett szót. Ez azonban az esetek legnagyobb részében hibás. Hiszen a két szó nem szinonima.
A miatt szó arra utal, hogy valaminek mi az oka. Pl. A vonat késése miatt nem értem ide időben. Így a miatt akkor használható, ha helyette az "azon okból" kifejezés is helyes.
A végett szó az okozatra utal. Pl. A félreértések elkerülése végett. Tehát a végett szó akkor használható, ha helyette az "érdekében" szóval helyettesíthető.
Tehát ha valaki a forgalmi dugóban ácsorgás végett késik, az nem azért késett, mert feltartotta a többi autós, hanem azért, hogy a forgalmi dugóban ácsoroghasson. :) Hiszen annak érdekében késett, nem abból kifolyólag.

4. kívül és belül (rövid ü)

5. de viszont
Nem szép azt mondani, hogy "de viszont". Vagy de, vagy viszont, ilyen esetekben mindkettőnek azonos az értelme. (Persze van más jelentésük is, de ahol ezt a szófordulatot hallani, ott bármelyik megfelelő, és bármelyik önmagában elég.)

6. se, sem
A se és a sem is különböző szavak. A beszélt nyelvben ugyan alig különböztethetőek meg, írásban mégis érdemes odafigyelni rájuk. Ugyanis nem helyes azt mondani, hogy se te, se én nem szeretjük a halat. Az valójában sem te, sem én. Hiszen a sem, az eredetileg az "is nem", a se az "is ne" kifejezésekből alakult ki, így a "se" felszólításban (óhajtásban) használható, kijelentésben, kérdésben, stb. a "sem" szó használata a helyes. Legkönnyebb úgy kitalálni, hogy a kettő közül melyik használható, hogy a nem, illetve a ne szócskával helyettesítve értelmes-e a mondat.