(First post from the US)
Az utazás - azon kívül, hogy több mint 10 óra - nagy fun, legfőképp amikor az óceán felett 10e méterrel közlik, hogy bocs, de a rendszer lefagyott (Microsoft ide is betette már a lábát? - ilyenkor jutnak eszembe a jó kis beágyazott rendszerek órák, amiket kihagytam), és újra kell indítani. :) Minden (látható) elektromos rendszer (lámpák, TV stb.) lekapcs, majd bekapcs. :)
Kocsival is javaslom kipróbálni a sztrádán.
Ami még kihagyhatatlan: vákuummal kirántani a kagylóban hagyott csomagot. Cool.
Holnap, 6 órás ugrás után hajnal 4-kor kelés, hogy a 7-kor induló repcsivel újabb 3 időzónányit repüljünk az aranyásók földjére.
2009. július 30., csütörtök
2009. július 29., szerda
2009. július 28., kedd
2009. július 24., péntek
Before - LA
Sorozatzáró epizód:
1. Walk of Fame
2. Universal Studios
3. Hollywood Sign
4. Venice Beach
5. Santa Monica
6. Rodeo Drive
7. Sunset Boulevard (Beverly Hills)
8. Little Tokio
9. Malibu
1. Walk of Fame
2. Universal Studios
3. Hollywood Sign
4. Venice Beach
5. Santa Monica
6. Rodeo Drive
7. Sunset Boulevard (Beverly Hills)
8. Little Tokio
9. Malibu
2009. július 22., szerda
H1N1
Ha valaki eddig ezért nem ment ki, most már itthon is retteghet:
Meghalt egy új influenzás magyar
Meghalt egy új influenzás magyar
2009. július 21., kedd
Where the hell is ...?
Ezt a táncot még meg kell addig tanulnom, hogy néhány említésre méltó helyen majd prezentálni tudjam. :)
2009. július 14., kedd
2009. július 9., csütörtök
Before - Nevada, Arizona
1. Las Vegas
2. Hoover Dam
3. Grand Canyon
4. Hopi indián-rezervátum
5. Monument Valley
6. Canyon de Chelly
7. Window Rock
8. Sedona
9. Route 66
2. Hoover Dam
3. Grand Canyon
4. Hopi indián-rezervátum
5. Monument Valley
6. Canyon de Chelly
7. Window Rock
8. Sedona
9. Route 66
2009. július 7., kedd
cssz
Norbinak jár egy pirospont a sok jó hozzászólásáért.
Pont azért vannak az előzőhöz hasonló bejegyzések, hogy a tapasztaltabbak további ötleteket adjanak. Norbi rulez.
Pont azért vannak az előzőhöz hasonló bejegyzések, hogy a tapasztaltabbak további ötleteket adjanak. Norbi rulez.
2009. július 6., hétfő
Before - California
California SF és LA nélkül:
1. Yosemite
2. Death Valley
3. Tijuana (Mexico)
4. San Diego
5. Calico
6. Santa Barbara
7. Julia Pfeiffer Burns Park
8. A partszakasz
9. San José
1. Yosemite
2. Death Valley
3. Tijuana (Mexico)
4. San Diego
5. Calico
6. Santa Barbara
7. Julia Pfeiffer Burns Park
8. A partszakasz
9. San José
Térkép 2.
Kicsit változtattam újra a terven, rövidítettem az utat. Így kimarad El Paso.
Nagyobb térképre váltás
Nagyobb térképre váltás
2009. július 2., csütörtök
Offtopic - 6.
A tegnapi folytatása:
7. nem-e
Ettől tényleg már-már borsódzik a hátam. :) Nem lehetne-e, hogy helyesen használjuk? Nem tudod-e, hogy miért használják sokat helytelenül? Persze van, amikor azt kell mondani, hogy nem-e. De csak akkor, ha az állítmány maga a nem szó. Ha az igét kiírjuk/kimondjuk, akkor az -e szócska azt követi, nem pedig a nem szót. Hiszed-e? Nem-e? :)
8. elváló igekötők (pl. nem elérhető vs. nem érhető el)
Nálam szakértőbb emberek szavával. (Forrás: Új anyanyelvi kaleidoszkóp, Gondolat kiadó 1980)
"Az igekötős igéknek háromféle szórendjét ismerjük: egyenes, fordított és megszakításos. Az egyenes szórendben egybeírjuk az igét az igekötőjével (pl. megkérdezem), a fordított szórendre pedig a különírás és természetesen a fordított sorrend jellemző (pl. azt kérdeztem meg). A megszakításos szórend olyankor jön létre, amikor az igekötő és igéje közé valamilyen más szó (akar, fog kell, szokott, is, nem, ne, sem stb.) ékelődik (pl. meg szoktam kérdezni). A közbeékelődő szót tilos egybeírni a nem hozzá, hanem azz igéhez tartozó igekötővel (tehát nem így: megszoktam kérdezni).
Napjainkban megfigyelhető, hogy sokak fogalmazásában olyankor is egyenes szórend szerepel, amikor fordított, vagy megszakításos szórend használata volna indokolt, megszokott. Ez persze nem mindig hiba, hiszen a szokásostól eltérő szórend szemléleti különbséget, másfajta szemléletet is tükrözhet, azonban bizonyosak vagyunk abban, hogy sokan csupán helyesírási bizonytalankodásból kerülik el a megszakításos szórendet.
A fordított szórend helyett használt egyenes szórend példáitól most tekintsünk el, a megszakításos szórend elkerüléséből származó erőltetettség illusztrálására azonban - ha tüzetes elemzésre nincs is módunk - álljon itt néhány szemelvény: "...a televízió hét hete futó, még nem befejezett (megszokottabban, természetesebben: még be nem fejezett) sorozata..."; "...szívólyukuk rendkívül kicsiny; ha egyszer bedugul, többé soha nem kitisztítható" (jobb, hagyományosabb: nem tisztítható ki; még jobb: ki nem tisztítható)..."
Ugye, hogy valaki nem érhető el, vagy ha az állapotára akarunk utalni, akkor el nem érhető?
illetve:
"Nem tételezem fel" - írja egy kitűnő kritikusunk és humoristánk nemrégiben megjelent egyik könyvében. Jó-e ez így? Olvasóinak egy része alighanem azt mondaná: jó. Én - és úgy gondolom, nemcsak én - ezt érzem helyesnek: nem feltételezem.
Az igekötő fogalmát többé-kevésbé valamennyien ismerjük. Tudjuk, hogyan módosítja az ír ige jelentését a meg- vagy az el- igekötő, ha azt mondjuk: megír, elír. Ez világos, magától értetődő. A gond ott kezdődik, hogy az igekötős igéket is továbbképezhetjük névszóvá: pl. tesz - feltesz - feltétel; vagy: folyik - befolyik - befolyás; fog - kifog - kifogás. de még ez sem minden. A legnagyobb baj az, hogy ezeknek a névszói származékoknak is vannak, lehetnek igei továbbképzéseik: feltétel - feltételez; befolyás - befolyásol; kifogás - kifogásol. Az így keletkezett igékben azonban az eredeti igekötők már nem igekötők. Tehát: míg az igekötő bizonyos esetekben elválik az igétől (fel kell tenni, tedd fel, ki teszi fel? stb.), addig a névszóval már úgy egybeforrt, hogy nem is választható el tőle (feltevés mellett pl. nem képzelhető el tevés fel), és elvben ugyanez a szabály áll névszóból továbbképzett igékre is. Tegyük fel - ez helyes; tételezzük fel - rendkívül elterjedt és szinte közhasználatú ugyan, alakulásmódját tekintve mégsem helyes.
A példák alighanem eddig nem is sejtett mértékben szaporíthatók. De terjedésüket nem nézhetjük jó szemmel. Ezért kifogásolnunk kell (nem pedig ki kell fogásolnunk) és befolyásolnunk kell (nem pedig be kell folyásolnunk) az élő nyelvhasználatot, hogy el ne harapózzanak ezek a formák."
7. nem-e
Ettől tényleg már-már borsódzik a hátam. :) Nem lehetne-e, hogy helyesen használjuk? Nem tudod-e, hogy miért használják sokat helytelenül? Persze van, amikor azt kell mondani, hogy nem-e. De csak akkor, ha az állítmány maga a nem szó. Ha az igét kiírjuk/kimondjuk, akkor az -e szócska azt követi, nem pedig a nem szót. Hiszed-e? Nem-e? :)
8. elváló igekötők (pl. nem elérhető vs. nem érhető el)
Nálam szakértőbb emberek szavával. (Forrás: Új anyanyelvi kaleidoszkóp, Gondolat kiadó 1980)
"Az igekötős igéknek háromféle szórendjét ismerjük: egyenes, fordított és megszakításos. Az egyenes szórendben egybeírjuk az igét az igekötőjével (pl. megkérdezem), a fordított szórendre pedig a különírás és természetesen a fordított sorrend jellemző (pl. azt kérdeztem meg). A megszakításos szórend olyankor jön létre, amikor az igekötő és igéje közé valamilyen más szó (akar, fog kell, szokott, is, nem, ne, sem stb.) ékelődik (pl. meg szoktam kérdezni). A közbeékelődő szót tilos egybeírni a nem hozzá, hanem azz igéhez tartozó igekötővel (tehát nem így: megszoktam kérdezni).
Napjainkban megfigyelhető, hogy sokak fogalmazásában olyankor is egyenes szórend szerepel, amikor fordított, vagy megszakításos szórend használata volna indokolt, megszokott. Ez persze nem mindig hiba, hiszen a szokásostól eltérő szórend szemléleti különbséget, másfajta szemléletet is tükrözhet, azonban bizonyosak vagyunk abban, hogy sokan csupán helyesírási bizonytalankodásból kerülik el a megszakításos szórendet.
A fordított szórend helyett használt egyenes szórend példáitól most tekintsünk el, a megszakításos szórend elkerüléséből származó erőltetettség illusztrálására azonban - ha tüzetes elemzésre nincs is módunk - álljon itt néhány szemelvény: "...a televízió hét hete futó, még nem befejezett (megszokottabban, természetesebben: még be nem fejezett) sorozata..."; "...szívólyukuk rendkívül kicsiny; ha egyszer bedugul, többé soha nem kitisztítható" (jobb, hagyományosabb: nem tisztítható ki; még jobb: ki nem tisztítható)..."
Ugye, hogy valaki nem érhető el, vagy ha az állapotára akarunk utalni, akkor el nem érhető?
illetve:
"Nem tételezem fel" - írja egy kitűnő kritikusunk és humoristánk nemrégiben megjelent egyik könyvében. Jó-e ez így? Olvasóinak egy része alighanem azt mondaná: jó. Én - és úgy gondolom, nemcsak én - ezt érzem helyesnek: nem feltételezem.
Az igekötő fogalmát többé-kevésbé valamennyien ismerjük. Tudjuk, hogyan módosítja az ír ige jelentését a meg- vagy az el- igekötő, ha azt mondjuk: megír, elír. Ez világos, magától értetődő. A gond ott kezdődik, hogy az igekötős igéket is továbbképezhetjük névszóvá: pl. tesz - feltesz - feltétel; vagy: folyik - befolyik - befolyás; fog - kifog - kifogás. de még ez sem minden. A legnagyobb baj az, hogy ezeknek a névszói származékoknak is vannak, lehetnek igei továbbképzéseik: feltétel - feltételez; befolyás - befolyásol; kifogás - kifogásol. Az így keletkezett igékben azonban az eredeti igekötők már nem igekötők. Tehát: míg az igekötő bizonyos esetekben elválik az igétől (fel kell tenni, tedd fel, ki teszi fel? stb.), addig a névszóval már úgy egybeforrt, hogy nem is választható el tőle (feltevés mellett pl. nem képzelhető el tevés fel), és elvben ugyanez a szabály áll névszóból továbbképzett igékre is. Tegyük fel - ez helyes; tételezzük fel - rendkívül elterjedt és szinte közhasználatú ugyan, alakulásmódját tekintve mégsem helyes.
A példák alighanem eddig nem is sejtett mértékben szaporíthatók. De terjedésüket nem nézhetjük jó szemmel. Ezért kifogásolnunk kell (nem pedig ki kell fogásolnunk) és befolyásolnunk kell (nem pedig be kell folyásolnunk) az élő nyelvhasználatot, hogy el ne harapózzanak ezek a formák."
2009. július 1., szerda
Offtopic - 5.
Egy mai beszélgetés ösztönzött arra, hogy visszatérjek egy kicsit a nyelvtani vonalhoz. Igazi kekec és tökéletességre törekvő létemre vannak olyan nyelvtani hibák(?), amik bántják a fülemet, szememet. Itt nyilvánvalóan nem elírásra, vagy vesszőhibára gondolok, hanem konzekvensen hibásan használt szavakra, írásmódra. Tudom, hogy senki nem tökéletes, és nem illik senkit kijavítani sem szóban, sem írásban. Kivéve, ha direkt megkérnek erre. Éppen ezért, igyekszem is csak azon személyeknek szólni, akik tudom, hogy nem bántódnak meg ezért, és csak olyan helyzetekben, amikor nem hozom őket kellemetlen helyzetbe.
De ma hallottam valamit, amit nem javíthattam ki, viszont mindenképp ki kell adnom magamból valahol, és hát ha másért nem azért, hogy legalább az én kedves olvasóimmal megoszthassam, ne adj' isten, még valaki tanuljon is belőle.
Biztosan oldalakon keresztül írhatnám ezeket - nincs is kizárva, hogy ennek is lesz folytatása -, de most csak a mai termés:
1. muszáj
(és sohasem ly-nal) - hibásan nem írom le, nem akarom a gulgitalálatok számát növelni :)
2. egyelőre
ha valami még nincs meg, de majd várhatóan meglesz, akkor ez egyelőre nincs meg, nem pedig egyenlőre (ez utóbbi szónak is van értelme, pl. a mérleg két oldalán lévő súlyokat egyenlőre állítottam)
3. végett, vagy miatt?
Sokan (kicsit talán modorosságból) használják a miatt helyett a végett szót. Ez azonban az esetek legnagyobb részében hibás. Hiszen a két szó nem szinonima.
A miatt szó arra utal, hogy valaminek mi az oka. Pl. A vonat késése miatt nem értem ide időben. Így a miatt akkor használható, ha helyette az "azon okból" kifejezés is helyes.
A végett szó az okozatra utal. Pl. A félreértések elkerülése végett. Tehát a végett szó akkor használható, ha helyette az "érdekében" szóval helyettesíthető.
Tehát ha valaki a forgalmi dugóban ácsorgás végett késik, az nem azért késett, mert feltartotta a többi autós, hanem azért, hogy a forgalmi dugóban ácsoroghasson. :) Hiszen annak érdekében késett, nem abból kifolyólag.
4. kívül és belül (rövid ü)
5. de viszont
Nem szép azt mondani, hogy "de viszont". Vagy de, vagy viszont, ilyen esetekben mindkettőnek azonos az értelme. (Persze van más jelentésük is, de ahol ezt a szófordulatot hallani, ott bármelyik megfelelő, és bármelyik önmagában elég.)
6. se, sem
A se és a sem is különböző szavak. A beszélt nyelvben ugyan alig különböztethetőek meg, írásban mégis érdemes odafigyelni rájuk. Ugyanis nem helyes azt mondani, hogy se te, se én nem szeretjük a halat. Az valójában sem te, sem én. Hiszen a sem, az eredetileg az "is nem", a se az "is ne" kifejezésekből alakult ki, így a "se" felszólításban (óhajtásban) használható, kijelentésben, kérdésben, stb. a "sem" szó használata a helyes. Legkönnyebb úgy kitalálni, hogy a kettő közül melyik használható, hogy a nem, illetve a ne szócskával helyettesítve értelmes-e a mondat.
De ma hallottam valamit, amit nem javíthattam ki, viszont mindenképp ki kell adnom magamból valahol, és hát ha másért nem azért, hogy legalább az én kedves olvasóimmal megoszthassam, ne adj' isten, még valaki tanuljon is belőle.
Biztosan oldalakon keresztül írhatnám ezeket - nincs is kizárva, hogy ennek is lesz folytatása -, de most csak a mai termés:
1. muszáj
(és sohasem ly-nal) - hibásan nem írom le, nem akarom a gulgitalálatok számát növelni :)
2. egyelőre
ha valami még nincs meg, de majd várhatóan meglesz, akkor ez egyelőre nincs meg, nem pedig egyenlőre (ez utóbbi szónak is van értelme, pl. a mérleg két oldalán lévő súlyokat egyenlőre állítottam)
3. végett, vagy miatt?
Sokan (kicsit talán modorosságból) használják a miatt helyett a végett szót. Ez azonban az esetek legnagyobb részében hibás. Hiszen a két szó nem szinonima.
A miatt szó arra utal, hogy valaminek mi az oka. Pl. A vonat késése miatt nem értem ide időben. Így a miatt akkor használható, ha helyette az "azon okból" kifejezés is helyes.
A végett szó az okozatra utal. Pl. A félreértések elkerülése végett. Tehát a végett szó akkor használható, ha helyette az "érdekében" szóval helyettesíthető.
Tehát ha valaki a forgalmi dugóban ácsorgás végett késik, az nem azért késett, mert feltartotta a többi autós, hanem azért, hogy a forgalmi dugóban ácsoroghasson. :) Hiszen annak érdekében késett, nem abból kifolyólag.
4. kívül és belül (rövid ü)
5. de viszont
Nem szép azt mondani, hogy "de viszont". Vagy de, vagy viszont, ilyen esetekben mindkettőnek azonos az értelme. (Persze van más jelentésük is, de ahol ezt a szófordulatot hallani, ott bármelyik megfelelő, és bármelyik önmagában elég.)
6. se, sem
A se és a sem is különböző szavak. A beszélt nyelvben ugyan alig különböztethetőek meg, írásban mégis érdemes odafigyelni rájuk. Ugyanis nem helyes azt mondani, hogy se te, se én nem szeretjük a halat. Az valójában sem te, sem én. Hiszen a sem, az eredetileg az "is nem", a se az "is ne" kifejezésekből alakult ki, így a "se" felszólításban (óhajtásban) használható, kijelentésben, kérdésben, stb. a "sem" szó használata a helyes. Legkönnyebb úgy kitalálni, hogy a kettő közül melyik használható, hogy a nem, illetve a ne szócskával helyettesítve értelmes-e a mondat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
